2022. július 22., péntek

Az utunk végén

Elmondtam Neked, hogy halni vágyom,
hogy elmúljon végre ez szörnyű álom,
nem bírom már e túl nagy terhet,
a kín a végső utamra kerget.

Enyhíteni nem tudod e fájdalmat,
szeretni nem tudsz, ne érezz szánalmat,
ha mennem kell nyisd ki az ajtót előttem,
búcsúzz el, zárd be a koporsót főlőttem.

S én máris könnyedén lebegek távol
megszabadulva e szörnyü magánytól,
odafenn tárt karokkal várnak a szellemek,
engedj el, s én békével elmegyek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Évszakváltás

Beköltözött az ősz közénk, dobálva a sarat, Mert egyedül nem tudtam nyújtani a nyarat, S mire lehull az utolsó őszi falevél, szívünkbe is be...